Népszerű bejegyzések

Az alábbiakban olvashatók mindazok az események melyek velem szakmai pályám alatt megestek, vagy amelyek befolyással voltak rá. Kedves Olvasó! Kérlek jóindulattal olvasd soraimat és ha érdekesnek, tanulságosnak, esetleg szórakoztatónak találod meséld tovább ismerőseidnek. Pap Norbert

2015. május 4., hétfő

Beszámoló az MTA TfB Politikai Földrajzi Albizottsága 2014-es tevékenységéről



A Politikai Földrajzi Albizottság 2014. évi tevékenysége

Az Albizottság a következő rendezvények szervezésében vett részt:
-         VI. Több nemzetiségű államok keletkezése és  felbomlása Kelet-Közép-Európában: Az I. világháború  (Szeged) (március)
-         IX. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Keleti nyitás - Globális nyitás. In memoriam Tóth József (Pécs) (október)
-         VIII. Régiók a Kárpát-medencében (Kaposvár) (október)

Nemzetközi rendezvényeken való megjelenés és képviselet:
-         Association for Borderlands Studies 1st World Conference: Post-Cold War Borders: Global Trends and Regional Responses. 2014. Június 9-13, Joensuu (FIN)-Szentpétervár (RUS)
-         International Geographic Union Regional Conference: Changes, Challenges, Responsibility. 2014. Augusztus 18-22. Krakkó (POL).

A tudománytörténeti munkacsoport előkészítette „A magyar politikai földrajz 1989-1914” című kötet tanulmányait. A kötet 2015 első negyedévben jelenik meg.
      Pap Norbert (szerk.)
     Frisnyák Sándor – Kókai Sándor: A magyar  történeti földrajz a rendszerváltás után
     Hardi Tamás: Határföldrajz, határkutatás (1989-2014)
     Nagy Miklós Mihály: A katonaföldrajz elmúlt 25 éve
     Tátrai Patrik: Etnikai földrajzi kutatások napjaink Magyarországán
     Süli-Zakar István:  Politikai földrajz a debreceni egyetemen
     Békési László: Politikai földrajzi műhelyek a magyar fővárosban
     Pál Ágnes - Gulyás László: Szegedi politikai földrajzi, geopolitikai kutatások
     Bali Lóránt: Pécs a magyar politikai földrajzban



Pécs, 2015. február 2.

Dr. Pap Norbert
elnök




2015. május 3., vasárnap

Néhány adalék Turbékhoz

A Turbékot ábrázoló rajz csak a település központi elemét, a Szulejmán küllijét és az azt védő erődöt mutatja. Nem tudjuk pontosan, hogy miért csak a türbét, mecsetet, derviskolostort és katonai barakkot ábrázolták. A kutatók már igen hosszú ideje nézegetik a rajzot és többféle feltételezés is megjelent már. Van, aki szerint a település valahol máshol volt, kisebb-nagyobb távolságra. Más szerint eleve nem törekedett a szerző pontos ábrázolásra, mint ahogyan az 1664-es téli hadjárat alkalmával készült többi erőd ábrázolásánál sem történt így. A régészeti vizsgálatok egyértelműsítik, hogy a rajzsorozat több tagja esetében is csak nagyjából korrekt a rajz. Lehet, hogy csak a fontosnak tekintett objektumokat, azt is valamilyen hibaszázalékkal rögzítette a szerző. Továbbá tudjuk, hogy az 1664-es téli hadjárat idején a települést felégetik. Amennyiben a település más épületei nem időtálló anyagból épültek, akkor nem is nagyon volt mit ábrázolni. A további helyszíni vizsgálatok, főként pedig a régészeti feltárások adnak majd választ a kérdésekre.
Ami nem kérdés, hogy Turbékról mint városkáról emlékeznek meg a források. Többféle polgári funkció (épület és foglalkozás), ami a zarándokok kiszolgálásáról tanúskodik maradt fenn említésként. Továbbá már az 1579-es szandzsák-összeírásban fennmaradt a neve a két turbéki mahallénak (kerület) és a forrás említi az ott lakó családok számát is. Az idő múlásával a település fejlődött, sőt az 1664-es pusztulás után IV. Mohamed jelentős megnagyobbítással állíttatja helyre nagy nevű elődje sírjának védművét és funkcióit. A végső pusztulást megelőzően a források közepes jelentőségű városias helynek említik.