Előadásom a Szulejmán konferencián

Éppen most fejeztem be az előadásomat. Elég rossz szokás, hogy csak az utolsó pillanatban véglgesítem, de néha azt gondolom, hogy minél tovább forgatom magamban, annál kiforrottabb lesz a mondanivalóm. Szép nyugodt tempóban felolvastam és 21 perc lett, azaz egy perccel több, mint ami jár, azaz egy kicsit rövidítek rajta, vagy gyorsítok. Majd holnap meglátom! Végül úgy döntöttem, hogy nem  készítek prezit, mert csak az is vinné az időt, másrészt pedig szeretem a puritán megoldásokat. Figyeljenek inkább a mondanivalómra, mint tekintgessenek össze-vissza!

Ez lesz az az anyag, amit megismertetünk, mint afféle hivatalos jelentést a szakmával, ez azt is jelenti, hogy kiegyensúlyozottnak, de egyben vizuális megoldások nélkül is érthetőnek kell lennie. Jó lesz ez így!

Elég fárasztó napok vannak mögöttem. A jövő héten megpróbálok pihenni... Nap mint nap keresnek újságírók, csak ma is 8 talált meg, a fele külföldi. A két legnagyobb török lap, a Hürriyet és a Sabbah főszerkesztői, az AP, az EFE hírügynökségek magyarországi tudósítói, az Explorer főszerkesztője, a Múlt-kor történelmi portál felelős szerkesztője, a Pannon TV és a HírTV riporterei jelentkeztek be, a Kisalföld szerkesztője levelezett velem... Persze igyekszem mindenkit kiszolgálni, de elég nehéz úgy dolgozni, hogy közben én vagyok a projekt arca és mindenkivel igyekszem kedves lenni, normális emberi és empatikus maradni. Persze ez egy fontos munka, de megértem azokat is, akik legszívesebben elfutnának a mikrofonok elől.

Holnap hosszú nap lesz ...