Népszerű bejegyzések

Az alábbiakban olvashatók mindazok az események melyek velem szakmai pályám alatt megestek, vagy amelyek befolyással voltak rá. Kedves Olvasó! Kérlek jóindulattal olvasd soraimat és ha érdekesnek, tanulságosnak, esetleg szórakoztatónak találod meséld tovább ismerőseidnek. Pap Norbert

2013. október 23., szerda

Yearbook of Muslims in Europe 5.

Megjelent az évkönyv! Éppen a héten kaptam kézbe. Kiváncsi vagyok, milyen változások történtek a térségünkben ... ?

2013. október 19., szombat

Könyvbemutató - Pap Norbert "Hungary, the Balkans and the Mediterranean"

Kedves Olvasóm!

Túl vagyok az angol könyvem bemutatóján. Jó társaságban, kollégák, barátok, tanítványok körében (még meglepetés is volt!), ünnepeltük együtt a "Hungary, the Balkans and the Mediterranean" bemutatóját. A könyv nemzetközi terjesztését októberben kezdjük. Az e-book verzió egy hónap múlva kerül forgalomba. Jó olvasást hozzá!

2013. október 1., kedd

A japánjaink Pécsett, Baján és Mohácson ... Szentendrén és a szőlőhegyen

Kedves japán barátaink és kutatótársaink meglátogattak bennünket. Mondjuk nem most volt, hanem még szeptemberben, de úgy gondoltam, hogy ha visszaemlékezés jelleggel is, de megemlékezem róluk. A hat japán egy hétre jött és a magyarországi délszlávokról végzett tanulmányokat, amihez mi adtuk a logisztikát és a know-how-t. Azaz a mi szgkocsijainkon, a mi idegenvezetésünk mellett járták végig a Duna-mentét. A fő esemény persze a budai Várban, az MTA TTI-ben az egy napos konferencia volt, ahol igen jól éreztük magunkat és szakmailag is felemelő volt az ottani tartózkodás.
Megbeszéltük a további munkát, a közös publikálás lehetőségeit. Valószínűleg jövő május közepén megyünk vissza látogatóba, ezúttal Japán északi részét fedezzük fel, a hideg és vad Hokkaidót.

Újabb nemzetközi sajtó visszhang a Szulejmán-projektről

Csak egy töredékét szedtem össze a híradásoknak, inkább csak az egzotikusak, vagy a jelentősek kerültek felsorolásra. Remélem valaki összeszedi ...

A BBC mellett az eddigi legrangosabb megjelenésünk a Washington Post-ban volt.

http://articles.washingtonpost.com/2013-09-20/world/42240660_1_turks-tomb-suleiman

A török sajtót meglehetősen erősen foglalkoztatja az ügy és sokféle véleményt hallani.
Emre Kizilkaya meglehetősen korrekt interpretációját adta annak, ami történt, illetve jól érzi a félreértéseket, amelyek a török-magyar viszonyban megjelentek. A legjobb török újságíró egy angolszász lapba írt izgalmas cikket. Köszönjük Emre!

http://www.huffingtonpost.com/emre-kizilkaya/suleimans-heart-divides-a_b_4004631.html

Az amerikai Archeology-ban is írtak rólunk:

http://www.archaeology.org/news/1332-130926-suleiman-hungary-tomb-heart

Ez sem rossz interpretáció:

http://www.ancient-origins.net/news-history-archaeology/archaeologists-search-lost-heart-suleiman-magnificent-00874

Na! meghódítottuk Szaud-Arábiát is.

http://www.saudigazette.com.sa/index.cfm?method=home.regcon&contentid=20130922181220

A kedves Wales lakói ezen a cikken keresztül kaptak rólunk információt:

http://www.detectingwales.com/index.php?topic=18979.0

A távoli Tajvanban, a Taipei Times így ír rólunk:
http://www.taipeitimes.com/News/world/archives/2013/09/23/2003572833

ez valami nem tudom mi:
http://www.habermonitor.com/en/haber/detay/lost-heart-of-sultan-suleyman-the-magnificent/168978/

Romániában:
http://www.descopera.ro/dnews/11287387-in-cautarea-inimii-lui-suleiman-magnificul

http://qctimes.com/news/world/europe/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary/article_52684020-969e-5130-ad8e-765cdf5653a5.html

egy újabb hír az USA-ban:
http://dailynewsen.com/2013/09/30/suleimans-heart-divides-and-then-unites-two-countries.html

A Zanam-ban (ez egy igen nagy török lap):
http://www.zaman.ro/ro/newsDetail_getNewsById.action?newsId=59124

Románia:
http://m.stirileprotv.ro/lbin/mobile/index.php?article_id=3585048






2013. szeptember 29., vasárnap

Dél-Olaszországban

Tegnapelőtt még a "csizma sarkánál" fürödtünk a tengerben és jó borokat kóstolgattunk, egyéb örömökről most  itt nem szólva ... bevallom hiányzik! Ez a hirtelen rútra váltó időjárás jócskán rongálja a kedvemet. Szakmailag sem volt tanulság nélküli az utazás. Egyrészt Pugliában még nem jártam és érdekes tapasztalás volt. Az olaszokról alkotott képem is sokat árnyalódott. Régi véleményem erősödött meg, hogy a tömegre jellemző sajnálatos vonásokat néhány kedves ember valahogy mindig tudja kompenzálni bennem! Ennyire alulszervezett konferencián még szerintem nem voltam, de egy lelkes civil természetvédő és a Parco Nazionale Littorale sokat segített felejteni ebből.

Szulejmánról világszerte - szemezgetés a a világsajtóból


Az alábbiakban a legfontosabb pár hely az USA-n kívüli híradásokról.

itt a német híradás ... 
http://www.welt.de/politik/ausland/article120367815/Sueleymans-Herz-gesucht-eine-ganze- 
Stadt-gefunden.html 

itt meg a brit: 
http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-24196493 

ez a japán 
http://www.japantimes.co.jp/news/2013/09/22/world/old-ottoman-town-found-in-hungary/ 

kanadai francia 
http://quebec.huffingtonpost.ca/2013/09/20/hongrie-des-chercheurs-d_n_3964855.html 

a legfontosabb török: 
http://www.hurriyetdailynews.com/historians-double-efforts-in-industrious-search-of-soliman- 
the-magnificents-shrine.aspx?PageID=238&NID=54889&NewsCatID=375 

a fő arab: 
http://beta.aawsat.com/home/article/4082 

2013. szeptember 22., vasárnap

A Szulejmánhoz kötődő település kapcsán megjelent sajtóhíradások

Igyekszünk dokumentálni - kutatástörténeti megfontolásokból - hogy milyen hírek jelentek meg rólunk. A pénteki sajtótájékoztató hazai visszhangja sem volt kicsi, de eléggé lebutított formában, klisé-szerűen és nagyon bulváros tálalásban, ami a kutatócsoport egyes tagjainak a rosszallását is kiváltotta.

A nemzetközi visszhang az első lépcsőben a Pablo Gorondi-féle AP cikk átvételét jelentette, de jelentős dimenziókban. Az alább áttekintjük, hogy hol is jelent meg, a teljesség igénye nélkül, csak az on-line híradásokat, tehát a rádiós, televíziós és nyomtatott az nem jelenik meg benne.

Ahogy megszámoltam, több, mint 100 amerikai médium közölte le, ebből egyelőre 63 került fel ... nem volt többre időm.


California: http://www.kmph.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Pennsylvania: http://www.yorkdispatch.com/ci_24140011/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary?source=rss_viewed

San Jose, CA: http://www.mercurynews.com/nation-world/ci_24140011/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary

South-Texas: http://www.kiiitv.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Amerikai jogi szakportál/Findlaw: http://news.findlaw.com/apnews/6c58e51bd6334ccf9270ae305f2829de

vmi Hollywood
http://www.breitbart.com/system/wire/DA8U90HG3

Seattle: http://www.seattlepi.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

Augusta: http://www.wfxg.com/story/23486103/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Columbus, Indiana: http://www.therepublic.com/view/story/8331c9b7feb14bc7a7161ea3be515eea/EU--Hungary-Suleimans-Heart

Las Vegas: http://www.fox5vegas.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Sacramento: http://www.sacbee.com/2013/09/20/5753384/remains-of-ancient-ottoman-town.html

Alabama: http://www.wsfa.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Kansas: http://www.kctv5.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

York, PA: http://www.ydr.com/nation-world/ci_24140011/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary

Albany: http://www.utv44.com/template/inews_wire/wires.international/32f80471-wwww.utv44.com.shtml

Beaumont: http://www.beaumontenterprise.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

Erie: http://www.goerie.com/apps/pbcs.dll/article?AID=/20130920/API/1309200817

Louisiana: http://ww2.cox.com/myconnection/greaterlouisiana/today/news/world/article.cox?moduleType=apNews&articleId=DA8U90HG3

West Texas: http://www.newswest9.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Eureka, CA: http://www.times-standard.com/nationandworldnews/ci_24140011/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary

SanAntonio Texas: http://www.mysanantonio.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

Washington: http://www.nbcrightnow.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Lawton, Oklahoma: http://www.kswo.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Baltimore, Maryland: http://www.foxbaltimore.com/template/inews_wire/wires.international/32f80471-www.foxbaltimore.com.shtml#.Uj7-VYt0GXs

Michigan: http://www.windsorstar.com/technology/Search+Hungary+tomb+Suleiman+Magnificents+heart+uncovers/8938671/story.html

http://m.timesdaily.com/news/world/article_4d400e1d-d4fb-5c73-a625-6bf88dbacfdd.html?mode=jqm

Charleston: http://www.abcnews4.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

http://m.ksl.com/index/story/sid/26932032

North-Caroline: http://www.wicd15.com/template/inews_wire/wires.international/32f80471-wicd15.com.shtml

Wichita, Kansas: http://www.kansas.com/2013/09/20/3011335/remains-of-ancient-ottoman-town.html

http://webcenters.netscape.compuserve.com/news/world/story/1001/20130920/2821

Elkhart, Indiana: http://www.elkharttruth.com/article/20130920/API/1309200817

San Antonio: http://www.expressnews.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

http://bigstory.ap.org/article/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary

San Francisco, CA: http://www.sfgate.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

http://www.wmctv.com/story/23486103/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Lexington: http://www.the-dispatch.com/article/20130920/API/1309200817

Bryan, TX: http://www.ctpost.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

Connecticut: http://www.ctpost.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

Malvern, PA: http://home.cableone.net/news/read/category/Top%20News/article/ap-remains_of_ancient_ottoman_town_found_in-ap

Vermont: http://www.wcax.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

http://www.twcc.com/articles/2013/09/20/r/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Nebraska: http://www.nebraska.tv/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Lenovo: http://start.lenovo.com/news/read/category/Top%20News/article/ap-remains_of_ancient_ottoman_town_found_in-ap

Cincinatti: http://www.cincinnatibell.net/news/read/category/Top%20News/article/ap-remains_of_ancient_ottoman_town_found_in-ap

EL Paso: http://www.elpasotimes.com/nationworld/ci_24140011/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary

Westport: http://www.westport-news.com/news/world/article/Remains-of-ancient-Ottoman-town-found-in-Hungary-4829701.php

Iowa: http://www.cbs2iowa.com/template/inews_wire/wires.international/32f80471-www.cbs2iowa.com.shtml

Omaha: http://www.omaha.com/article/20130920/AP15/309209887/1013

Phoenix: http://www.thestarphoenix.com/technology/Search+Hungary+tomb+Suleiman+Magnificents+heart+uncovers/8938671/story.html

Montreal: http://journalmetro.com/monde/375626/decouverte-de-ruines-dune-ville-ottomane/

Quebec: http://quebec.huffingtonpost.ca/2013/09/20/hongrie-des-chercheurs-d_n_3964855.html


http://www.usnews.com/news/world/articles/2013/09/20/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Connecticut:
http://connecticut.news12.com/news/nation-world/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary-1.6110351

http://www.wbtw.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

Boston:
http://www.boston.com/news/world/europe/2013/09/20/remains-ancient-ottoman-town-found-hungary/QRiklX8jyIyR6Ysi2TmtWK/story.html

http://www.startribune.com/world/224596901.html

Tuscaloosa
http://www.tuscaloosanews.com/article/20130920/API/1309200817

http://www.wsls.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

http://www.ktvu.com/ap/ap/top-news/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary/nZ3mj/

http://www.wjhl.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary

http://www.wnct.com/story/23486101/remains-of-ancient-ottoman-town-found-in-hungary



folyt köv

2013. szeptember 21., szombat

A Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport. Kik dolgoznak velem?

Kedves Olvasóm!

Az utóbbi időben némi feltűnést keltett, Szigetvárhoz kötődő kutatások hátteréről illő némi áttekintést adnom. A projekt még (a 2010-ben indult előkészületek után) tavaly nyáron kezdett szerveződni, de csak januárban kezdtük meg a munkát. A TIKA és Szigetvár közötti szerződés úgy rendelkezik, hogy a munkát én, az általam kiválasztott, illetve felkért szakemberekkel végzem el. Több, mint egy tucatnyi jó nevű szakembert kerestem meg. Többségük igent mondott, csak páran, akik túlságosan elfoglaltak voltak, vagy nem bíztak a vállalkozás sikerében :) azok mondtak nemet.
Nem egyforma intenzitással kapcsolódtak be a munkába. Volt olyan, akinek csak valamely speciális készségét vettük igénybe, pl. aki jól olvasott gótbetűs, német nyelvű szöveget. Tőle csak olvasást, vagy lektorálást kértünk. Volt olyan is, akit csak egy-két konzultáció erejéig vettük igénybe (eddig), például ilyen volt az orvos-patológus szakértő.
Amikor a kutatócsoport összeállítását megtettem, akkor a 2012. novemberében, Ankarában (a TIKA központban) elmondott koncepció volt az, amire építkeztem.

A kutatás alapvetése. A türbe, illetve a szulejmáni halálhely történetének kutatása a 19.század végére nyúlik vissza. Azóta folyik változó intenzitással a vizsgálat, amely azóta nem kevés eredményt fel tudott mutatni, de a rejtélyt illetően teljeskörű megoldással egyelőre nem tudott még szolgálni. A kutatások jellege jellemzően diszciplinárisan egyoldalú, zömmel egyéni kutatás. Úgy vélem, annak hogy az eltelt, több mint egy évszázadban nem sikerült a kérdés végére járni, jelentős szerepe lehetett ennek a módszertani egyoldalúságnak. Éppen ezért a mi kutatásunk koncepciója a kezdetektől a komplexitáson, a többféle szakmai terület módszertani eszközeinek a kombinálásán nyugodott és a vizsgálatokat alapvetően egy térbeli, történeti földrajzi kérdésfeltevésnek rendelte alá. Egyértelmű volt számunkra ugyanis az, hogy ha véletlenszerűen rábukkanunk is egy oszmáni épület maradványaira, akkor is nagyon nehéz lesz bizonyítani annak mivoltát, funkcióját, vagy funkcióit. Éppen ezért a kezdetektől abban gondolkodtam, hogy akkor lehet sikeres a kutatásunk, ha nem a térben pontszerűen elhelyezkedő helyek elszigetelt vizsgálatát, hanem egy nagyobb térségben elszórtan fekvő objektumok rendszerét vizsgáljuk meg, azok összefüggéseit igyekszünk értelmezni.
Éppen ezért tűztük ki, hogy egy környezeti rekonstrukciós modellt építünk fel. A kor (módszertani megfontolások alapján esetünkben a 16-18. század) környezeti viszonyait kellett megismernünk: a földhasználat sajátosságait, a vízzel borított helyek kiterjedését, az úthálózat egyes elemeit, azok futását és változásait, a földrajzi névanyag értelmezését, egyes települések helyét vagy éppen egyes épületek létesítésének körülményeit a vizsgálati területen. Egy olyan időszakban ráadásul, amikor többször is bekövetkeztek hatalmi változások, illetve a népesség nagy része többször is kicserélődött, az emlékezet átadása többször is veszélybe került. Ezek nem kis problémákat vetnek fel, több esetben jelentős fejtörést okoznak!
Fontos kiindulópontunk volt, hogy a vizsgálati korszakban a klimatikus viszonyok jelentősen különböztek a maiaktól. Mint az szakmai körökben jól ismert, a 16-18.században volt a “kis-jégkorszaknak” nevezett időszak, (hűvös, csapadékos, kemény telekkel jellemezhető) éppen abban az időintervallumban, amikor jelen történetünk játszódik, illetve amikor az írott történeti források születtek. Ebből fakadóan a korszak tanúi, amikor megfogalmazzák a helyre vonatkozó megállapításaikat, ezek a környezeti állapotra vonatkozóan a mai helyzettel csak nagyon korlátosan vonhatók kapcsolatba. Éppen ezért újra kellett gondolnunk, mindenekelőtt a vízrendszerre, vegetációra vonatkozó tudásunkat, az azóta bekövetkezett változásokat.

A legközelebbi munkatársaim Kitanics Máté, Hancz Erika, Gyenizse Péter és Szabó Géza, akiket szeretnék pár szóban bemutatni. 
Máté a PTE Földtudományok Doktoriskola predoktora, a disszertációját írja (amikor hagyom). Kitűnő kutató, aki nagy szeretettel végzi a levéltárakban a kutatásait. Ugyanakkor a nálunk eltöltött idő alatt remek geográfussá is vált, a térbeli tájékozódás, a történeti földrajz avatott szakértőjévé. Német, latin és horvát forrásokat olvas, főként ebben támaszkodunk rá. Amúgy a Balkánról a Kárpát-medencébe tartó migráció szakértője, és azzal is nehezítve van az élete, hogy én vagyok a témavezetője.
Hancz Erika szintén fáradhatatlan kutató, rendkívül elkötelezett a munkája iránt, és a PTE Régészeti Tanszékén dolgozik. Disszertációját az 1566-os hadjárat oszmáni forrásainak feldolgozásából írta. Turkológus-régész.
Gyenizse Péter docens úr a térinformatika szakértője és nem utolsó sorban egykori szobatársam a Földrajzi Doktoriskolában. Péter remek kolléga az egyetemen is, a projektben is végig lehetett számítani rá. Rövid idő alatt óriási munkát végzett el. Bognár Zita geográfus doktorandusz segített neki.
Szabó Géza, aki a csoport korelnöke, senior kutatónk, akivel rengeteget vitatkozom. Régész-történész. De ezek a viták mindig előrevitték az ügyeket. Persze szinte mindig van valami, amiben nem értünk egyet és már látom hogy ez így is marad, de amiben megegyezünk, az rendszerint tartós konszenzus és kérdés végleges lezárása. A terepi tapasztalata óriási és ez szinte mindig segít. Tiszteletbeli geográfussá fogadtuk, mert úgy gondolkodik mint mi!
Mindannyiuknak óriási része van abban, hogy előrehaladunk és ezt ezúton is szeretném megköszönni nekik!

2013. szeptember 20., péntek

Szigetvar’daki Kanuni Araştımalarının Sonuçları Hakkında Basın İçin Bilgi Notu


Araştırma Grubu geçtiğimiz 8 ayda çok yoğun çok yoğun aynı zamanda başarılı bir çalışma gerçekleştirmiştir. Görevleri yerine getirmek konusunda daha öncekilere karşılık tamamen yeni bir anlayışla işe koyulmuştur. Szigetvar’daki Sultan Süleyman anıt mezarının izlerini araştırarak çok sayıda şimdiye kadar bilinmeyen iz, kaynak, dalil bulmuş ve incelemiştir. Birçok yeni şeyler öğrenilmiş ve şaşırtıcı bir yerde, çok süpriz bir keşif yapmıştır. Kaybolmuş bir Osmanlı şehri (kasaba) keşfetmiştir ki, bu yerleşim yerini dini, siyasi düşünceler ve hatıralara saygı talebi tesis etmiştir.

Başlıca tespitlerimiz şunlardır:
1)     Sultan Süleyman 6 Eylül 1566’da Szigetvar’ı kuşatma altında tuttuğu sırada kuşatma kampında vefat etmiştir. Sultanın kampı kalenin doğusunda, Zsibot-Türbek’deki Szőlőhegy (Üzüm Tepesi) bulunuyordu. Kuşatmanın başında Sultanın çadırı (ve etrafındaki kamp) bir göl kenarında, kaleye oldukça yakın olan bir yerdeydi ve muhtemelen burası yeterince güvenli değildi. Sultan, kale altına ulaşması sonrasında kısa süreliğine veziri azamın çadırına yerleşmiştir. Daha sonra kaleden biraz uzak olan Szölöhegy’de kurulan nihai kampa geçmiştir. Belirtilen göl/bataklık  günümüze kadar ulaşmamış, kurumuştur, incelemelerimiz bunu saptamıştır. Iki sultana ait kamp daha sonra yanlış anlamaların kaynağı olmuştur.
2)     Sultanın iç organlarını defnetmişlerdir. Ölümü 48 gün ordudan gizlenmiştir. Konu bilimsel açıdan halen tartışmalıdır. Araştırma Grubunun görüşüne göre şayet bozulmayı önleyici ilaçlama yapmamış olsalardı, ölümünü gizlemek mümkün olmazdı.Bununla ilgili olarak şimdiye kadar kesin, yeni kaynak veya kanıt ortaya çıkmamıştır.
3)     Sultanın kampı işaretlenmiş ve bir meyve bahçesi ile bağlantı kurulmuştur. Daha sonra bunun denetimi Szigetvar sancak beyine ve Halveti dervişlerine bırakılmıştır. Yakındaki iki köy (Becefa ve Csütörtökhey) alanın bakımıyla görevlendirilmiştir.
4)     Olasılıkla 1573-77 arasında bu yerin üstüne türbe inşa edilmiş ve bu türbe 1692’ye kadar kesinlikle ayakta kalmıştır, o zaman yıkmışlardır.
5)     Türbenin yerinin Elmalı Deresi kenarında yayılan alçak konumdaki kısımda aranması varsayımları yanlıştır.  
6)      Türbenin yanına cami, mevlevihane ve kışla yapılmıştır ve bunu palanka çevrelemiştir. Zamanla yerlilerin ve seyahat edenlerin talebine hizmet etmesi için lokanta, medrese, hamam ve han da inşa edilmiştir. Palankada 50-60 asker hizmet ediyordu. Palankanın dışında 1860’lı yılların sonunda yok olan bir kasaba bulunuyordu. Kasaba iki mahalle büyüklüğünde idi. Türbe ve cami için dini vakıf tesis edilmiştir.
7)     Bosnalı Sokullu ailesi hem türbe hem de etrafındaki tesislerin kurulmasında ve idame ettirilmesinde başlıca rolü olmuştur.
8)     Yazılı kaynakların yorumlanması ile daha sonra saha gezisiyle Zsibot’taki Üzüm Tepesi’nde önemli miktarda alana yayılan 3-4 metre derinlikte (şimdilik dörtte üç olarak görünen) savunma amaçlı hendekle çevrili şehir görüntüsü veren Osmanlı yerleşimi saptadık. İnceleme sahası halen özel mülkiyette olan bağ ve meyve bahçesidir (yaklaşık bir düzine bağ üzerinde yayılmaktadır). Arkeolojik özellikteki incelemeleri bu durum yavaşlatmakta ve engellemektedir. Şuana kadarki gözlemlerimize göre hali vakti yerinde, Balkanlar ve Türk seremiği kullanan bir halk ikamet etmiştir. Şimdiye kadar yapılan yüzeysel incelemeler temelinde de iyice görülmektedir ki, dağınık olarak lüks nesnelere atıfta bulunan izler de gözlenmektedir (çin porseleni, iran fayansı, cam) ayrıca gümüş bir madalyon da ortaya çıkmıştır. Varsayımımız –tabii bunu ancak daha sonraki incelemeler doğrulayabilir – Osmanlı hakimiyeti dönemindeki yerleşim yeri Turbek’i, daha önce belirtmiş olduğum kasabayı bulduk. Yerleşim yeri kendi içinde eşsizdir, Türk hakimiyeti alanında benzerliği bilinmemektedir. Dini ve siyasi yönden önem taşıyan Sultan Süleyman’ın türbesinin kesinlikle sıra dışı bu yerleşimin tesis edilmesine sebep olmuş olduğunu düşüyoruz.   
9)     Ortaya çıkan anormalliklerin açıklığa kavuşturulması, kasaba inşa tarihinin tespit edilmesi ve türbenin tam mevkinin bulunması için daha fazla incelemeye gerek vardır. Bildirimin yapılmasından sonra sahanın güvenlik altında tutulmasını da sağlamak gerekmektedir.

Araştırma sırasında ortaya çıkarılan kanıtları bilimsel yayımlama kurallarına uygun olarak tanıtacağız.

Szigetvar, 20 Eylül 2013


Dr. Norbert Pap

SAJTÓANYAG A SZIGETVÁRI SZULEJMÁN-KUTATÁS EREDMÉNYEIRŐL

A kutatócsoport az elmúlt 8 hónapban nagyon intenzív és egyben eredményes munkát végzett. A korábbiakkal szemben egy teljesen új koncepcióval állt neki a feladatok elvégzésének. A szigetvári Szulejmán síremlék nyomait kutatva számos, eddig ismeretlen nyomot, forrást, bizonyítékot talált és vizsgált meg. Több új felismerésre is jutott, majd egy meglepő helyen, egy igen meglepő felfedezést tett. Felfedezett egy elveszett oszmáni várost (kaszaba), melyet a szakralitás, a politikai megfontolások és az emlékezet igénye hozhatott létre.
Főbb megállapításaink:
1) 1566. szeptember 6-án Szulejmán szultán a szigetvári katonai ostromtáborban hunyt el, amelyen belül a szultáni tábor a vártól keletre,  a zsibóti-turbéki szőlőhegyen állt. Az ostrom elején az előre felállított szultáni sátor (és körülötte a tábor) egy tóparti, a várhoz jóval közelebb álló területen helyezkedett el, mely valószínűleg nem volt elég biztonságos. A szultán a vár alá érkezését követően rövid időre inkább a nagyvezíri sátorba költözött be. Később települt át a szőlőhegyen kialakított, a vártól kicsit távolabb fekvő végleges táborba. Az említett tó/mocsár mára kiszáradt, ezt a vizsgálataink azonosították. A három szultáni táborhely később félreértések forrása lett.
2) A szultán belső szerveit eltemették. A halálesetet 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A kérdés tudományos szempontból továbbra is vitatott. A kutatócsoport álláspontja szerint, ha az alapvető tartósítási eljárásokat nem alkalmazták volna, nem lehetett volna a halálát eltitkolni. Ezzel kapcsolatban egyelőre nem került elő perdöntő, új forrás, vagy bizonyíték.
3) A szultáni táborhelyet megjelölték, és egy gyümölcsöskerttel hozták összefüggésbe. Később annak felügyeletét a szigetvári szandzsákbégre és a halveti dervisekre bízták. Két közeli falut (Becefa és Csütörtökhely) rendeltek ki a terület gondozására.
4) Valószínűleg 1573-77 között a hely fölé türbe épült, amely 1692-ig biztosan fennállt, akkor lebontották.
5) Tévesek azok a feltevések, hogy a türbe helye az Almás-patak mentén elterülő alacsony fekvésű térségben keresendő. A terület a korban vizes, mocsaras, építkezésre alkalmatlan volt. A feltételezést a források sem támasztják alá.
6) A források szerint a türbe mellé dzsámi,  derviskolostor és kaszárnya épült, s azt palánk vette körül. Idővel csárdát, medreszét, hamamot és vendégfogadót (hán) is emeltek mellé a helyiek és az utazók igényeinek kiszolgálására. A palánkban 50-60 katona szolgált. A palánkon kívül egy kaszaba állt, amely az 1680-as évek végén pusztult el. A kaszaba két mahalle nagyságú volt. A türbéhez és a dzsámihoz rendelten egyházi alapítvány (vakuf) létesült birtokokkal.
7) A birodalomnak nagyvezíreket adó boszniai Szokollu család döntő szerepet játszott mind a türbe, mind a kapcsolódó építmények létesítésében, fenntartásában.
8) Az írott források értemezésével, majd az azt követő terepbejároson jelentős kiterjedésű, 3-4 méter mély (egyelőre ¾-esnek tűnő) védelmi célú árokkal körülvett oszmáni települést sikerült azonosítanunk a zsibóti szőlőhegyen, mely urbánus képet mutat. A vizsgálati helyszín jelenleg magántulajdonban lévő szőlő és gyümölcsös (kb. tucatnyi szőlőbirtokra terjed ki). A régészeti jellegű vizsgálatokat ez lassítja, akadályozza. Az eddigi megfigyelések alapján egy jómódú, balkáni és török kerámiát használó népesség lakta. Már az eddigi felszíni vizsgálatok alapján is jól látszik, hogy elszórtan luxuscikkekre utaló nyomok is megfigyelhetők (kínai porcelán, perzsa fajansz, üveg), továbbá ezüst éremlelet is előkerült. Feltevésünk – melyet csak további vizsgálatok igazolhatnak – hogy a hódoltsági Turbék települést, a már említett kaszabát találtuk meg. A település önmagában unikális, párhuzama az oszmáni hódoltság területén nem ismert. Az emlékezeti, szakrális és politikai céllal emelt szulejmáni türbe indukálhatta ennek a merőben szokatlan településnek a létesítését.
9) A felmerült anomáliák tisztázására, a kaszaba építéstörténetének megállapítására, a türbe pontos lokalizációjára további vizsgálatokra van szükség. A bejelentést követően gondoskodni kell a terület biztosításáról, védelméről, a műárgyak, régészeti leletek biztonságba helyezéséről.

A kutatás során feltárt bizonyítékokat a tudományos publikálás szabályai szerint fogjuk bemutatni.

Szigetvár, 2013. szeptember 20.


                                                            Dr. Pap Norbert

Suleiman the Magnificent in Szigetvár (press release)


The research team has done a very intense and at the same time very fruitful work for the past eight months. In contrast to the past, it set about to perform the tasks with a completely new approach. It has examined and found a number of previously unknown clues, sources and evidence while doing research on the traces of the  tomb of Suleiman the Magnificent in Szigetvár. It gained several new insights, then made a a rather surprising discovery at a surprising place. The research group discovered an  Ottoman lost city (kaszaba), which could have been established by sacredness, political considerations and the demand for remembrance.
Our main statements are:
1) Sultan Suleiman passed away on 6th September 1566 in the military siege camp of Szigetvár, within which the sultan's camp was located east of the fortress, on the vineyard hill of Zsibót-Turbék. At the beginning of the siege the previously set up Sultan's tent (and the camp around it) was situated near a lake, at an area much closer to the fortress, which was unlikely to be safe enough. After having arrived at the area under the fortress, the Sultan moved into the camp of the grand Vizier for a short time. Later he resettled at the final camp, which had been established a little further away on the vineyard hill. The mentioned lake/swamp has dried up by today; as it has been identified by our studies. Later the two Sultan camp sites became a source of misunderstandings.
2) The Sultan's internal organs were buried. His case of death was being kept a secret from the army for 48 days. The question remains scientifically controversial. According to the standpoint of the research group, if the basic preservation procedures had not been applied, the Sultan’s death could not have been concealed. There have not yet been any definitive, new sources or evidence found in this respect. 
3) The Sultan's camp site has been marked and it has been associated with an orchard. Later, the surveillance of the site was assigned to the sanjak bey of Szigetvár and the dervishes od Halvet. Two nearby villages (Becefa and Csütörtökhely) had been assigned to look after the area.
4) Probably between 1573-77 a türbe was built over the place, which certainly existed until 1692, when it was demolished.
5) The assumptions that the location of the türbe is to be found by the creek Almás, are false. That area was wet, swampy, unsuitable for construction at that time. The hypothesis is not supported by the sources.
6) According to the sources a mosque, a dervish cloister and barracks were built near the türbe, which was surrounded by a palisade. Over time, a tavern, a medrese, a hamam and an inn (hán) were also built next to the türbe to serve the needs of the local people and the travelers. 50-60 soldiers did military service in the palisade. Outside the palisade there was a kaszaba, which was ruined in the late 1680s. The kaszaba was the size of two mahalles. An ecclesiastical foundation (vakuf) was established with properties, which was ordered to be provided for the türbe and the mosque.
7) The Bosnian Szokollu family, that gave grand viziers for the empire, played a crucial role both in the construction as well as in the maintenance of the türbe and the related buildings.
8) Due to the interpretations of the written sources and the subsequent on-site field trips, we could identify an Ottoman settlement on the vinyard hill of Zsibót. This settlement shows an urban image. It was of considerable size, surrounded by a 3-4-metre deep ditch (seemingly of ¾ type for now), which served security purposes. The studied site is a privately owned vinyard and orchard (expanding to about a dozen vinyard properties). This slows down and hampers the archaeological type research. Based on the observations so far, a wealthy population lived here, that used Balkan and Turkish ceramics. On the basis of the surface examinations so far, it can already be clearly seen that scattered traces of luxury goods are observable (Chinese porcelain, Persian faience, glass). In addition to these, silver coin finds have also been excavated. Our assumption is - that can only be proved by further studies - that we have found the occupied settlement of Turbék, the previously mentioned kaszaba. The settlement  itself is unique, there is no known parallel to it in the area of the Ottoman occupation.  The establishment of this highly unusual settlement must have been induced by the türbe of Sulejman, which was built with commemorating, sacral and political purposes.
9) Further studies are needed to clarify the emerged anomalies, to determine the  construction history of the kaszaba and for the accurate localization of the türbe.  The public announcement must be followed by providing the insurance and security of the area, and the safe storage of the objects of art and archaeological finds.

The evidences that have been uncovered in the course of the research will be  presented under the rules of publishing.

Szigetvár, 20th September 2013

                                               
Norbert Pap, PhD

2013. szeptember 19., csütörtök

Előadásom a Szulejmán konferencián

Éppen most fejeztem be az előadásomat. Elég rossz szokás, hogy csak az utolsó pillanatban véglgesítem, de néha azt gondolom, hogy minél tovább forgatom magamban, annál kiforrottabb lesz a mondanivalóm. Szép nyugodt tempóban felolvastam és 21 perc lett, azaz egy perccel több, mint ami jár, azaz egy kicsit rövidítek rajta, vagy gyorsítok. Majd holnap meglátom! Végül úgy döntöttem, hogy nem  készítek prezit, mert csak az is vinné az időt, másrészt pedig szeretem a puritán megoldásokat. Figyeljenek inkább a mondanivalómra, mint tekintgessenek össze-vissza!

Ez lesz az az anyag, amit megismertetünk, mint afféle hivatalos jelentést a szakmával, ez azt is jelenti, hogy kiegyensúlyozottnak, de egyben vizuális megoldások nélkül is érthetőnek kell lennie. Jó lesz ez így!

Elég fárasztó napok vannak mögöttem. A jövő héten megpróbálok pihenni... Nap mint nap keresnek újságírók, csak ma is 8 talált meg, a fele külföldi. A két legnagyobb török lap, a Hürriyet és a Sabbah főszerkesztői, az AP, az EFE hírügynökségek magyarországi tudósítói, az Explorer főszerkesztője, a Múlt-kor történelmi portál felelős szerkesztője, a Pannon TV és a HírTV riporterei jelentkeztek be, a Kisalföld szerkesztője levelezett velem... Persze igyekszem mindenkit kiszolgálni, de elég nehéz úgy dolgozni, hogy közben én vagyok a projekt arca és mindenkivel igyekszem kedves lenni, normális emberi és empatikus maradni. Persze ez egy fontos munka, de megértem azokat is, akik legszívesebben elfutnának a mikrofonok elől.

Holnap hosszú nap lesz ...


2013. szeptember 3., kedd

Rómában, a Vatikánban

Kedves Olvasóim! Különösen pedig kedves Hallgatóim!

A héten már nem leszek Pécsett, az esti géppel Rómába repülök. Vasárnap jövök vissza. E-mailen elérhető vagyok, ha szükséges. Telefonon kérem ne keressenek!

Szulejmán miért szenzáció?


El vagyok képedve! Mintha felrobbant volna a média. Mindenki a mi kutatásunkra kiváncsi? Nem túlzás ez? Mitől érdekes ez ennyire? Komolyan  mondom, hogy ijesztő ... Elkezdtem gondolkodni, hogy erős korlátok közé szorítom a nyilatkozattételeimet. Ez a fajta ismertség nem egészen az, ami egészséges az ember lelkének és segíti a munkáját.

A BBC News-on a hatodik legnépszerűbb írás lett a velem készített interjú tegnap és a harmadik legtöbbet megosztott. Egy csomó helyen átvették az anyagot jól-rosszul lefordítva. és nem csak Magyarországon, de a környező országokban is. A török médiamunkások szintén rám zúdultak.

Az alábbiakban bevágtam, hogy déli szomszédainknál mi újság?

Eredeti BBC cikk az itt található:

http://www.bbc.co.uk/news/magazine-23884892

Pl. Szerbiában is tele van velünk a sajtó ... átveszik egymástól a híreket:





Montenegró:



Csak a magam számára próbáltam rendszerezni, hogy mi lehet az ok?
- a Szulejmán nevet a történelem oktatás jól bevezette
- a sorozat, ami nem csak nálunk, de Európa jó részén is sikeres
- a török politikai események az elmúlt hónapokban
- egyfajta miszticizmus, illetve a "titkok" iránti igény???
- az iszlám terjedése miatti frusztrációk
- a mesés, legendás elemek (pl. a kincsé ...)

Kb ennyi ötletem van. Ha van még valami, kérlek benneteket írjatok!





2013. augusztus 31., szombat

Pécs város tudományos díja - 2013 szeptember 01.

Kedves Olvasóim!

A mai napon kaptam meg Pécs város tudományos díját, amelyet az elmúlt években végzett tudományos munkám elismeréseként és egyben a Pécs városáért végzett tevékenységem alapján ítéltek nekem.
A díj nekem szól, de sokan részesek benne. Elsősorban a családom támogatását kell kiemelnem, mindenekelőtt feleségemét. Ugyanakkor biztosan nem került volna sor erre, ha nem támogatnak munkatársaim, kollégáim. Az első nagy lökést megboldogult professzorom Tóth József adta, amikor rektorként létrehozta a Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központját. Másodsorban Hajdú Zoltánt, frissen nyugdíjba vonult tanáromat kell megemlíteni, akitől sokat tanultam, és politikai földrajzi szemléletem alapjait segített lefektetni, vagy egy tucatnyi közös utunkon a világ minden részébe.
A közeli munkatársaimat is szeretném itt megemlíteni: Császár Zsuzsát, Végh Andort, Reményi Pétert, Kitanics Mátét, Szilágyi Istvánt, Bali Lórántot.
Úgy igazságos, ha kimondjuk, a díjat együtt kaptuk!

2013. augusztus 25., vasárnap

A német olvasókat érdekli Szulejmán sorsa

Immár a második cikk jelenik meg a Die Welt oldalain a szigetvári projektről, hamarosan pedig a BBC fog a témával foglalkozni. Azt hiszem ettől kezdve kimondhatjuk, hogy ez volt a globális megjelenésünk.
Na jó!
Lehet, hogy csak európai. Végül is egy kínai, vagy brazil honnan tudná, hogy fontos ez? Már persze, ha tudják, hogy merre van Magyarország?

http://www.welt.de/politik/ausland/article119351435/Auf-der-Suche-nach-Sultan-Sueleymans-Herz.html

Vajon egy magyar tudományos projektre mikortól mondhatjuk, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat? Nem tudom, csak remélem, hogy a miénk az ilyen lesz. A kutatócsoportot mindenesetre lelkesíti, hogy növekvő érdeklődés vesz körül bennünket. Még arra is hajlamosak vagyunk, hogy azt higgyük, ez tényleg egy "bomba" izgalmasságú téma. Ám attól tartok ezek a hírek csak egy szűk, történeti érdeklődéssel és műveltséggel rendelkező réteg számára érdekesek és leginkább csak Közép-Európában és Törökországban.
Azt hiszem, hogy ezek a megjelenések leginkább a szigetvári polgároknak lehetnek érdekesek, az ő lokálpatriotizmusuk, identitásuk lesz erősebb, számukra igazán értékes ez.

2013. augusztus 23., péntek

Rólam írták ...

Az utóbbi idő sajtótermése:

Interjú - Die Welt - http://www.welt.de/geschichte/article112854709/Die-Suche-nach-dem-Herzen-des-praechtigen-Sueleyman.html 

Interjú - A padisah nyomában - Szulejmán Magyarországon. The Explorer 2013 június-július, pp. 32- 
39. 

Interjú - http://www.bama.hu/baranya/kozelet/aki-terben-es-idoben-is-nagy-utazo-452497 

Interjú - http://www.bama.hu/baranya/kozelet/pecs-jovoje-balkan-lehet-a-megmento-504847 

Interjú - http://www.bama.hu/baranya/kozelet/nagy-bejelentesre-keszul-a-szulejman-csoport- 
506915 

Interjú - http://www.bama.hu/baranya/kozelet/szulejman-szultan-szivet-keresik-szigetvaron- 
504662 

TV Interjú - http://www.univtv.pte.hu/hirek/682 

Szabad Föld interjú - nem találom hol van, de ott is volt egy ... 

interjú - http://m.blikk.hu/blikk_aktualis/szigetvaron-keresik-szulejman-szivet-2199151 

interjú - http://www.bama.hu/baranya/kultura/pecsi-muemlekek-is-megujulhatnak-torok- 
segitseggel-482813 

interjú - http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/pecsi-kutatok-keresik-szulejman-szultan-szivet-szigetvarnal---erdogannak-sok-penzt-megerne

Szulejmán konferencia

Kedves Olvasóim!

Immár gőzerővel készülünk a Szulejmán konferenciára, amelyet szeptember 20-án tartunk Szigetváron. Tegnap voltak itt a TIKA szakértői és megbeszéltünk pár függő kérdést. Meglehetősen nagy a várakozás, ami egy tudományos konferenciánál merőben szokatlan. Én inkább egy workshop jellegű, vitatkozós konferenciát tartottam volna jónak, de a török fél jobban szereti a hagyományosabb konferenciákat. Végül kompromisszum született, valahol a kettő között lesz a rendezvény.
Három fő témakör köré szerveztük a programot. A török-magyar kapcsolatok (benne Szigetvár szerepével), a 16-17.századi szigetvári táj történeti földrajzi vizsgálata (tájrekonstrukció), valamint az elmúlt 8 hónapban feltárt és részben a korábbi, de újraértelmezett források vizsgálata, ezek lesznek a főbb témák.
Minden témakör szolgál majd újdonságokkal. Azonban ez nem a vége a kutatásnak, hanem csak az első nagy csomópontja, az első szakasz erdményeinek bemutatása. A kutatás jelenleg több, mint egy tucat szálon fut és érdekes új elágazások jönnek létre. Ami a legérdekesebb, hogy olyan eredmények is születnek, aminek semmi köze Szulejmánhoz, mégis roppant érdekes, a helyieket nagymértékben érdeklő felismerésekkel járnak.
A sajtóérdeklődés igen jelentős. Eddig a Die Welt, a BBC, a török állami tévé, az Explorer, továbbá egy sor magyar hírközlő szervezet lesz jelen.

2013. június 25., kedd

Pécs és a "keleti nyitás" (a 2013. június 21-én a Zsolnay-negyedben elmondott előadásom szövege)


Pécs és a “keleti nyitás” politika
Dr. Pap Norbert

Tisztelt Államtitkár Úr! Polgrmester Úr! Képviselő urak! Hölgyeim és Uraim!
Előadásomban a magyar kormány “keleti nyitás” politikájának pécsi/baranyai következményeiről szeretnék egy áttekintést adni.
A rendszerváltást követően a függetlenséget elnyert magyar állam megfogalmazta külpolitikai céljait is. Európai integráció, NATO csatlakozás és a szomszédsági kapcsolatoknak a határon túli magyar érdekeket fokozottan figyelembe vevő rendezése voltak az elérendők, melyek 2004-ig többé-kevésbé teljesültek is.
A 2010-ben két-harmados felhatalmazást kapott FIDESZ-KDNP pártszövetség annyi más mellett a külpolitika és a külgazdaság-politika terén is új utakat kezdett törni. Ennek megnevezése eredetileg a globális nyitás politikája volt, melynek súlyponti elemei Ázsiához kötődnek és ezért a szakmai és a laikus közbeszédben már mint “keleti nyitás” politika néven vonult be.
Melyek voltak a háttérben meghúzódó megfontolások?
A hidegháború lezárultát követően a világban egy rohamos léptekkel haladó hatalmi, de egyben gazdasági újrarendeződés is következett be. Az új doktrína szerint, a globális változások miatt szükség van arra, hogy elsősorban a BRICS országcsoporttal, de más felemelkedő, köztük közép-ázsiai országokkal is új alapokra, és sokkal szorosabbra fonjuk kapcsolatainkat. A keleti kapcsolatok fejlesztésében olyan államok szerepelnek kitüntetetten, mint Kína, India, Törökország, Kazahsztán, Vietnám, Azerbajdzsán, Szaúd-Arábia és a kisebb Öböl-államok közül pl. Kuvait, vagy Katar... A döntésünk helyességét mutatja, hogy nem vagyunk egyedül a törekvéseinkkel, számos más államban is megfogalmaztak ehhez hasonló „keleti politikákat”, Magyarország talán egy kicsit meg is késett ezen a téren.
A valódi kérdés az, hogyan lehetünk sikeresek ezen a szokatlan pályán? Az elmúlt években megtanultunk az európai uniós szabályok szerint játszani. Kérdéses viszont, hogy ezek a rutinok megfelelőek-e ebben az európaitól annyira különböző kulturális környezetben? Már az eddigi tapasztalatok alapján is látszik, hogy csak nagyon korlátosan használhatók.
Meg kell tanulnunk boldogulni, és ehhez régi-új kompetenciákat kell kifejlesztenünk. Meg kell ismernünk keleti partnereink finom mozgatórugóit, értenünk kell érzékenységeiket, építenünk kell a keleti emberben az európainál sokkal mélyebben élő, a személyességet előtérbe helyező üzleti, politikai kultúrára. Szerencsére ez tőlünk, magyaroktól sem áll távol.
Építhetünk az előzményeinkre. A magyarság a népvándorlás időszakában az eurázsiai sztyeppéken  türk népekkel élt együtt és kultúrájukból sok mindent átvett. A honfoglalás korától kezdődően a különböző, un. csatlakozott népek (kabarok, besenyők, kunok, jászok) befogadásával ez az orientális jelleg fennmaradt, és részletekben gazdagodott, mindez együtt a keleties (hun, szittya) identitásunk alapjává vált. Az oszmán hódítás idején részben az oszmáni törökökkel, illetve az iszlám balkáni változatával került szoros kapcsolatba, majd a hódoltság másfél évszázados időszakában, részben együtt is élt ezzel az iszlám fedést kapott orientális kultúrával. A korszak ellentmondásos szerepet játszott a magyar történelemben, de a kevés pozitívuma éppen a kultúrában jól megfogható. A török/iszlám hatás az irodalomban, képzőművészetben, zenében, konyhaművészetben stb. tetten érhető és inspirálta a magyar intellektust, gondoljunk a nemzetközi hírű orientalistáinkra (Goldziher, Stein, Vámbéry, Csoma, Germanus Gyulára), a kelet-kutatás, illetve őshaza-kutatás máig ívelő és Pécsett is jelen lévő (pl. Bárdi László munkásságában összefoglalt) hagyományaira.
Ugyanakkor nem lesz könnyű. A céljainkat nem akkor és nem úgy fogjuk elérni, ahogy eltervezzük. Gondoljunk vissza korábbi külügyi céljainkra! Az európai uniós csatlakozás nem akkor következett be, és nem azt és úgy hozta, amit és ahogyan reméltük. Mégis nagy siker volt, ezt nem érdemes kétségbe vonni. A NATO csatlakozás biztonságot hozott nekünk, de egyben azt is, hogy magyar katonák szolgálnak veszélyes helyeken, sokezer kilométerre tőlünk. Nagy erőfeszítésekkel, hosszabb idő alatt, sokszor girbe-gurba utakon, esetenként meglepő módon érhetünk el csak eredményeket Keleten is.  Most pedig térjünk át Pécsre!

Hölgyeim és Uraim!
Mi lehet a szerepe Pécsnek a “keleti nyitásban”? Pécs azon az úton jár, hogy egy autonóm kulturális központtá váljon, mely sok tekintetben egyenrangúvá válik Budapettel. Az elmúlt években hatalmas lépéseket tettünk azért, hogy létrehozzuk azt az infrastruktúrát, ami ezt lehetővé teheti. Törekvéseinkben éppen a “keleti nyitás” biztosíthat különösen nagy energiát ezen küldetés betöltéséhez. Pécs hagyományosan egy kelet-nyugati relációjú kapcsolati város. Ezt mindenki érzi-tudja Pécsett, de azt is láttuk, hogy csak a múlt dicsőségéből nem lehet, nem fogunk megélni. Sok lábon kell állnunk, ugyanakkor az egyik láb kétségtelenül az lehet, ami a hagyományainkra épít. Most új perspektívák nyíltak előttünk ebben a tekintetben is.
Azt javaslom, használjuk ki, hogy Pécs a magyar orientalizmus fővárosa!
Városunk egyik legerősebb szimbóluma, a főtéren álló belvárosi plébánia templom, az egykori Gázi Kászim dzsámi, amely egyszerre fejez ki keresztény és muszlim jegyeket, minden keleti látogatónkra nagy hatást gyakorol.
Jól ismert, hogy a gyárat építő és kultúrát teremtő pécsi Zsolnay család öröksége a magyar orientalizmus valódi virágkorát hozta el, amikor pécsi tervezők keleti előzményeken alapuló török és más ázsiai motívumokat álmodtak rá a gyár termékeire.
Vajon hányan tudják, hogy Ibrahim Pecsevi, az oszmánok legnagyobb történetírója a városunk szülötte? Hogy ennek milyen nagy jelentősége lehet a török kapcsolatainkban?
Vajon érzékeljük-e, hogy milyen fontos az, hogy Pécs a legjelentősebb szellemi központja volt a hódoltsági Magyarországnak és a legészakabbi szufi/mevlevi központja az Oszmán Birodalomnak? Mit építhetünk erre keleti kapcsolatainkban?
Pécs és Baranya török kapcsolataiban új fejezet kezdődött akkor, amikor ez év februárjában a magyar és a török miniszterelnök budapesti találkozója alkalmával aláírásra került egy együttműködési megállapodás, mely alapján az országban 10, ezen belül  Szigetváron és Pécsett 6 oszmáni emléket fogunk felújítani milliárdos török támogatással. A tárgyalások rohamléptekkel haladnak. A hat baranyai helyszínre vonatkozóan már két támogatási szerződés aláírásra került, a továbbiak pedig az ősszel folytatódó tárgyalásokon várhatóan szintén tető alá kerülnek. A program kifuttatása legalább öt évet igényel, hiszen annyi sok megoldandó probléma merült fel.
Ugyanakkor ez csupán az első lépés azon az úton, amelyen végig mehetünk, végig célszerű mennünk. Felkerülünk a török politikai és gazdasági elit térképére. (A tavaly novemberi ankarai tárgyalások törökországi sajtóvisszhangja elképesztően nagy és pozitív volt.) A kapcsolatrendszerünk fejlesztésében új lehetőségek nyílnak. Gazdasági, azon belül turisztikai együttműködés, az egyetemünk fejlesztése a lehetőségek között vannak, amelyet ez a megállapodás megalapozott. Török kultúrintézet nyílhat városunkban, új kapcsolatok sokasága, személyes kapcsolatrendszerek szövedéke jöhet létre ezeken az alapokon, amelyek újabb és újabb lehetőségeket eredményeznek számunkra. Használjuk ki, hogy olyan mély rokonszenv övez bennünket magyarokat, még ha néhány vonatkozásban ennek történelmi félreértések képezik is az alapjait! Városunkba a turisták számát növelni kell, ez elsődleges érdekünk. A Magyar Turizmus Zrt-vel együtt dolgozunk azon, hogy a kedvező médiavisszahangot, a fokozódó figyelmet pénzre, turisztikai bevételre váltsuk. 
Ugyanakkor még több az, amit Pécs ezeken a fejlesztéseken nyerhet. A magyar és a török külpolitikai és külgazdasági érdekek sok tekintetben egybe is esnek a Balkán hozzánk közel eső, nyugati felén is. Az együttműködésnek sok lehetősége van ebben a geopolitikai relációban is.
A térségben közös barátaink élnek, miközben Közép-Európában a barátaink száma nem túl nagy. Rokonszenvvel tekintenek ránk a bosnyákok és az albánok is. Erős gazdasági érdekeltségeink vannak a térségben. A magyar nagyvállalatok vezető szerepet játszanak Montenegróban és Macedóniában is. Jó esélyeink vannak rá, hogy a gazdasági súlyunkat éppen török kooperáció által növeljük meg. A magyar gazdaság csak a felemelkedő, népesedési és gazdasági növekedésben lévő államokban szerezhet új piacokat. Sajnos a fejlett európai államokban ilyen lehetőségünk nincs.
Közös török-magyar biztonsági érdek (amit a közös NATO tagság intézményesít is), hogy erősödjön ezen ingatag térség stabilitása, oszlassuk a kétségbe esést, a kilátástalanságot és reményt, pozitív jövőképet adjunk az itt élőknek. Jelenleg ebben látjuk a legfontosabb feladatunkat nemzeti szinten, amiben partnerünk az Európai Unió és az USA is. Közben gazdasági pozícióinkat is erősíteni kell a térségben, amiben partnerekre van/lesz szükségünk.
Pécs ebben a tekintetben fontos szerepet tölthet be. Az infrastukrúra fejlesztése, a közlekedési lehetőségek fejlesztése helyzetbe hoz bennünket, rajtunk áll, hogy ezeket a nemzeti, nemzetközi igények képezte lehetőségeket hogyan tudjuk kihasználni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!