Népszerű bejegyzések

Az alábbiakban olvashatók mindazok az események melyek velem szakmai pályám alatt megestek, vagy amelyek befolyással voltak rá. Kedves Olvasó! Kérlek jóindulattal olvasd soraimat és ha érdekesnek, tanulságosnak, esetleg szórakoztatónak találod meséld tovább ismerőseidnek. Pap Norbert

2011. július 26., kedd

Geográfus kvíz

Kérdések, melyek feleletre várnak:

1. Mi a magyar geográfia 10 csúcsteljesítménye?
2. Mi az a magyar teljesítmény szakmánkban, melyet az elmúlt 60 évben megismert/elismert a világ?
3. Emlékeztet-e, és ha igen mely elemeiben az angolszász/német/francia geográfiára a magyar földrajz?
4. Kik azok a magyar geográfusok, akik elismert közéleti szerepet vittek Magyarországon az elmúlt 20 évben?
5. Ki a 10 legismertebb magyar geográfus? Hogy állunk geo-celebekkel?
6. Kialakult-e a geográfusi életpályamodellek rendszere itthon?
7. Mondj néhány tipikus munkahelyet, ahol a tanítványaid elhelyezkednek!?
8. Az oktatáson túl miben nyilvánul meg a geográfia dualista, vagy trialista jellege?
9. Mikor vettél részt utoljára olyan konferencián, melyet nem a szűk területed képviselői szerveztek?
10. Ha holnap egy tollvonással megszüntetnék a geográfiai oktatást és kutatást mi az a 10 dolog, ami rettenetesen hiányozna a magyar kultúrából, közéletből?

2011. július 4., hétfő

Mi az én földrajzom?

Nos, biztosan nem az, amelyik halálra untatott bennünket az általános, vagy középiskolai földrajzórán. Nem is az, ami végtelen hosszan írja le, szedi számba, hogy mi, hol és mennyi. Úgy vélem, ha az efféle földrajznak egykor volt is valami haszna, ma már biztosan nincs. A 12 éves lányom az őt érdeklő helyeket, az arra vonatkozó információkat percek alatt varázsolja elő a számítógépén. Megkeresi a Wikipedián, utánajár a forráshivatkozásoknak és szemügyre veszi a Google Earth-ön, képeket keres róla és megnézi mit írtak róla az arra járók. Észereveszi, hogy a dolgok nem csak úgy vannak, hanem olvasataikon keresztül léteznek. 
Régebben örültünk, ha valamiről volt bármiféle adatunk, akkor is, ha tudtuk, az nem okvetlenül hiteles. Ma az a fő probléma, hogy túl sokféle adat létezik. Melyik a helyes? Erről döntést csak akkor tudunk hozni, ha tudjuk, hogy hogyan született és milyen érdekek szerint történt a felvétele. Ehhez a hely és a kultúra sokkal alapvetőbb és az eddigiektől eltérő ismerete szükséges. Nem elegendő az egyetem egyik kényelmes irodájában ücsörögni és a könyvtárból kihozatott nemzeti statisztikákat böngészgetni.
A leíró, regionális földrajznak végleg bealkonyult. Olyan paradigmaváltást élünk meg, amely újraírja szakmánk szabályait, eszközeinket és feladatainkat is. Nem a könyveinkből, cikkeinkből ismerik meg a felnövekvő generációk a Földet, maguk fedezhetik fel azt, amennyiben persze érdekli egyáltalán még őket. Ennek ugyanakkor számtalan veszélye lehet, hiszen tele van a világ manipulációval, könnyű eltévedni benne. Térképre, tájékozódási jelekre, kritikus gondolkodásra nagyobb szükség van, mint valaha. Így aztán hála Istennek, van még feladatunk is.
Az én földrajzom ilyen próbál lenni. Egy kritikus, oknyomozó földrajz. Igyekszik eligazítani a manipulációk közepette, iránytűt adni, rámutatni a fontosra és a kevésbé jelentősre, olyan, ami kritikus a múlttal, fürkészi a jövőt. Segít végiggondolni a helyünket és személyes, közösségi, nemzeti érdekeinket.
(Előszó. In: Pap Norbert 2010: Magyarország a Balkán és a Mediterráneum vonzásában? Publikon, 7.p.)


2011. július 3., vasárnap

Quo vadis Földrajz?

A nyáron megírom hogyan látom, merre tart a magyar földrajz, melyek a gondjai, mit kéne csinálni, amit nem teszünk.